1968. január 1-jén megalakul a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV.
A BKV első vezérigazgatója Daczó József volt 1968.01.01-1983.12.31. között.
A viteldíjrendszer reformja jelentősen egyszerűsítette a jegyrendszert és megteremtette a kalauznélküli üzem előfeltételeit, amelyet 1968-ban a BKV valamennyi járművén életbe is léptettek. A BKV rövid története 1968-tól részletei…
Bélyegkollekciót adott ki az ötven éves Pink Floyd tiszteletére a brit királyi posta: a rockcsapat elmúlt évtizedeinek emléket állító tíz bélyeg szerda óta van forgalomban.
A kollekció darabjain a Pink Floyd ismert albumborítóit és fellépéseiken készített pillanatképek láthatók – írja a BBC online kiadásában. A brit együttes zenéje mellett újító albumborítóival vált ismertté, melyeket vezető grafikusokkal és fotográfusokkal közösen készítettek. Bélyegeket adott ki az ötvenéves Pink Floyd tiszteletére a brit királyi posta részletei…
A Nemzetközi Birkózó Szövetség (UWW) Varga Jánost is beválasztotta a Hírességek Csarnokába.
Az idei beiktatáson összesen 15-en kerülnek be a Hall of Fame-be, közülük tíz egykori versenyző.
Az elsősorban a kötöttfogásúak 57 kilogrammos kategóriájában szerepelt, 79 éves magyar legenda 1961 és 1971 között tíz érmet nyert világversenyeken: az 1968-as mexikói nyári játékokon, az 1963-as és az 1970-es világbajnokságon, valamint az 1967-es és 1970-es Európa-bajnokságon egyaránt aranyérmet szerzett. Varga Jánost beválasztották a birkózó Hírességek Csarnokába részletei…
A My Fair Lady című musical bemutatójával indul majd szeptember 30-án a Centrál Színház új évada. A főszerepeket Tompos Kátya és Alföldi Róbert játssza Puskás Tamás rendezésében – közölte a színház pénteken az MTI-vel.
Mint közleményükben írják, a jövő évadban műsorra tűzik Reginald Rose Tizenkét dühös ember című darabját is. A premiert 2017. január 6-án tartják, az előadást Puskás Tamás rendezésében mutatják be.
Tárgyalások folynak arról, hogy Mark Bell – aki a Ma este megbukunk című bohózatot rendezte – ismét dolgozna a társulattal, és a Londonban bemutatott The Comedy About A Bank Robbery című előadását állítaná színpadra a Centrál Színházban. A My Fair Ladyvel indul a Centrál Színház új évada részletei…
A különböző marketing-kampányok során elengedhetetlen, hogy legyen a cégnek vagy bármilyen más platformnak egy arculata, amelyhez kapcsolható az adott termék, amelyet az ügyfelek és a potenciális vevők vagy épp érdeklődők felismernek és kapcsolni tudják azt az adott termékhez, szolgáltatáshoz vagy épp a céghez. Az arculat kialakítása tehát kulcskérdés egy új termék, szolgáltatás márka vagy cég bevezetése esetén.
A kialakított arculat jelenik meg azután minden reklámfelületen, amelyet a cég alkalmaz, a szórólapokon, az óriásplakátokon, a különféle posztereken, A cég és termékarculat kiemelkedő fontosságú! részletei…
Jövőbelátó piaristák címmel nyílt két híres szerzetestanár, a 120 éve született Öveges József és a 100 éve született Kovács Mihály életpályáját bemutató időszaki kiállítás a budapesti Piarista Gimnáziumban szerdán.
A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közös kiállításán fényképek, személyes dokumentumok, valamint a két tanár és tanítványai által épített, illetve használt kísérleti eszközök, játékok láthatók. A tárlaton megtalálhatók mások mellett az Öveges professzor televízió-műsoraiban használt kísérleti eszközök, kellékek, illetve a Kovács Mihály és tanítványai által készített “kibernetikai játékok”, mint példádul a Műegér, a Didaktomat névre keresztelt “feleltetőgép” vagy “Tücsök”, az első magyar, bolti forgalomban kapható számítógépmodell.
A kiállítást megnyitó Labancz Zsolt piarista tartományfőnök hangsúlyozta: “a két legendás tanár” pedagógiája forradalmian új volt, és bár eltérő pályát futottak be, “mindketten a piarista hagyomány igazi ápolói voltak”. Az egyszerűség, a hasznosság és a hatékonyság alapelveit “mesterien ötvözték a játékosság és a szemléletesség pedagógiai eszközeivel.”
Hozzátette: mindketten tudták azt, amit az igazi pedagógusok: vágyat ébreszteni a diákokban a tananyag és általában a tudás iránt.
Görbe László piarista szerzetes, a Szent Margit Gimnázium igazgatója Öveges Józsefet méltatva hangsúlyozta, hogy megértéséhez azt kort kell megérteni, amelyben született és élt: a “technikai robbanás” korát. Ekkor született a rádió, a televízió, ekkor vált hétköznapi jelenséggé az elektromosság, jelentek meg az első robotok és a számítógép – sorolta.
Öveges József 32 könyvet írt – ismertette. Tankönyvíróként 1935-ben mutatkozott be Összefoglaló kérdések a fizikából című érettségi előkészítő könyvével. Ezután kérték fel 1939-ben a Kis Fizika megírására, amelyet még a Rákosi-korszakban is tankönyvként használtak. Utolsó tankönyve, az Elektrotechnika 1970-ben jelent meg.
Tankönyveivel párhuzamosan jelentek meg ismeretterjesztő művei, mint például az Időjóslás és időhatározás című 1924-ben, amelyet akkoriban így reklámoztak: “dobja el az esernyőjét, vegye meg Öveges könyvét” – idézte fel Görbe László, hozzátéve, hogy ezek a tudományt népszerűsítő könyvek tíz-, olykor húszezer példányban is elkeltek.
Görbe László kitért arra, hogy Öveges József nyugdíjba vonulása, 1955 után lett az “ország tanára”. Kétszázötven rádiós előadásának vannak meg a jegyzetei, a televízió-műsorok közül azonban – lévén élő adások, amelyeket nem rögzítettek – csak kevés maradt fenn. Hozzátette: ezekben a műsorokban mutatták meg és népszerűsítették Kovács Mihály és tanítványai kibernetikai játékait is.
Görbe László elmondta: Öveges professzor előadásaira “komolyan készült”, megírta, megtanulta és tükör előtt gyakorolta azokat.
Híres szemléltetőeszközei közül Hekit, a rezonanciakutyát említette meg, amely a zenei A hangra jön elő házából. Érthető, szemléletes magyarázataira példaként pedig egy idős, a rádió működési elvéről kérdező asszonynak adott válaszát idézte: a rádió olyan, mint egy macska, “aminek a farkát Pesten rángatják és magánál nyávog”.
Képes Gábor, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főmunkatársa Kovács Mihály munkásságáról elmondta: ő volt Magyarország első középiskolai informatikatanára, aki az 1958-59-es tanévben hirdette meg kibernetika szakkörét a Piarista Gimnáziumban.
Kovács Mihálynak az 1960-as évek elejétől sorra jelentek meg kibernetikai játékai. Ekkor vált “médiasztárrá”, hiszen a sajtó folyamatosan foglalkozott mind tudományos játékaival, mind az általa épített vitorlás hajókkal. Igaz – tette hozzá -, hogy a sajtóban sem róla nem írták le, hogy piarista szerzetes, sem a játék- és hajókészítésben részt vevő diákjairól hogy a Piarista Gimnázium tanulói.
Képes Gábor a legjelentősebb kibernetikai játékként a Mikromat kibernetikai építőkészletet említette, amely több ezer példányban kelt el, és amelyen több tízezer diák sajátította el otthon és az iskolákban a modern számítástechnika alapelveit.
A címben feltett kérdés megválaszolása meglehetősen nehéz, hiszen a jelenleg a piacon kapható matracok közül gyakorlatilag mindnek vannak előnyei is és hátrányai is. Ugyanakkor a matracok kiválasztása legalább annyi szubjektív elemet is tartalmaz, mint objektívet, hiszen egyénileg is rendkívül változó, hogy kinek, melyik életkorban és életállapotban melyik a megfelelő matrac.
A legfontosabb szempont a kényelem és az egészség, bár ez utóbbit nem olyan könnyű ellenőrizni, mint a kényelem szempontját. Az üzletekben a legtöbbször van lehetőség kipróbálni az egyes matracokat, ezt mindenképpen tegyük meg, mielőtt kiválasztanánk azt, amelyiket megvásároljuk. Amint ráfekszünk az egyes matracokra, már érezni is fogjuk egyik vagy másik között a különbséget, és ez alapján már egy nagy lépést tettünk előre a matrac kiválasztásának folyamatában.
Akinek speciális egészségügyi igényei vannak, például allergiás a háziporatkára vagy gerincbetegségben szenved, azoknak ezt az információt érdemes megosztani az üzlet munkatársával, hiszen ma már ezekre a speciális igényekre is kaphatók speciálisan kialakított matracok. Ne dőljünk be a reklámoknak, és az épp aktuális divatnak! Lehet, hogy számunkra a legrégebbi technológiájú matrac lesz a megfelelő, és a kényelem sokkal fontosabb, mint hogy divatos, ám kényelmetlen ágyon aludjunk nap mint nap.
A lakberendezők a lakás belterének melegebbé varázsolására számtalan megoldást kifejlesztettek.
A designerek munkájának, illetve a meleg padlóburkolatokat gyártó vállalkozások tervezőinek köszönhetően több olyan alapanyag került kifejlesztésre, amelyek látványukat tekintve nemcsak megtévesztésig hasonlítanak a fára, de avatatlan szemet akár képesek gyakorlatilag is megtéveszteni. Nincs ember, aki ne szeretné a meleget sugárzó fa padlóburkolatok természetes hatását, az erezetek által nap-mint nap megélt klasszikus szépséget. Sok lakástulajdonos ellenben nem engedheti meg magának, hogy eredeti fa alapanyag felhasználásával borítsa be járófelületeit. Költséghatékonyság és a kívánt hatás szempontjából ideális választás lehet utóbbiak fényében az un. Magic floor, amely lényegében egy több rétegből álló és vinlil alapanyagú melegburkoló. Az alapanyag iránt érdeklődők többsége első ránézésre összekeveri a hagyományos PVC alapú padlóbevonókkal. A Magic floor alapanyagának számtalan előnye van, és nem csak az, hogy teljesen vízálló. Rengeteg szemet gyönyörködtető szín- és rajzváltozatban beszerezhető, amelyek mind–mind az adott fafajra – legyen szó fenyőféléről, lombos fáról vagy éppen valamilyen trópusi egzóta fafajról – jellemző tulajdonságokat adja vissza. A mintázatok nem ismétlődnek az egyes kiszereléseken belül, így a műanyag hatás teljesen kizárható. Mivel igen nagy kopásállóságú alapanyag, tökéletesen megfelel erősen igénybevett helyiségek – például konyhák – burkolására is.
Még mindig megosztja az amerikai társadalmat a vietnami háború, és sok veterán számára mintha nem is ért volna véget – ezzel a megállapítással sugárzott riportot hétfőn az Amerika Hangja rádió abból az alkalomból, hogy Barack Obama elnök Vietnamban tárgyal.
A műsorban elhangzott, hogy több mint hatvan esztendővel azt követően, hogy lezárult a vietnami háború, az amerikai szerepvállalás még mindig keserű vitákat kavar az Egyesült Államokban, elsősorban azok körében, akik részt vettek a harcokban. Az Amerika Hangja megszólaltatott több háborús veteránt, köztük Kerry Orrt, aki 1968-ben megsebesült a háborúban, hazaszállították kezelésre, és aztán évekkel később az amerikai tévéműsorokban követte nyomon az eseményeket, hallgatta az észak-vietnamiak győzelmeiről szóló riportokat. Orr szerint évek múltán is nehéz volt megbirkózni azzal a gondolattal, hogy az amerikaiak veszítettek. Szerinte azért, mert nem is akartak nyerni.
“Nem is értem, hogy miért nem akartunk győzni” – fogalmazott a texasi veterán.
Egy volt dél-vietnami katona, Michael Do kapitány, aki Saigon (a mai Ho Si Minh-város) mellett harcolt, s ma az Egyesült Államokban él, elmondta: “Nixon elnök azt ígérte, hogy minden áron és minden eszközzel segít, hogy megmentse Vietnamot, ha a kommunisták újból támadnak. De az amerikaiak aztán semmit sem tettek”.
Az 1973 januárjában Párizsban aláírt békemegállapodás értelmében az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy kivonja csapatait Dél-Vietnamból, ha Észak-Vietnam nem támadja meg a délieket. Az amerikaiak kivonultak, Észak-Vietnam pedig – országegyesítés ürügyén – mégis megtámadta Dél-Vietnamot.
Michael Do, akit később koncentrációs táborba hurcoltak az északiak, arról is beszélt a riportműsorban, hogy az észak-vietnami kommunistákat Kína és Oroszország (az akkori Szovjetunió) támogatta, miközben az Egyesült Államok drasztikusan csökkentette Dél-Vietnamban állomásozó csapatait. “Nem volt lőszerünk sem” – emlékezett.
Áprilisban a texasi Austinban, a Lyndon B. Johnson Elnöki Könyvtárban konferenciát rendeztek a vietnami háborúról – az Egyesült Államokban sok történész Johnson elnököt tartja felelősnek a vietnami háború eszkalálódásáért, a kelleténél nagyobb mértékű amerikai szerepvállalásért. A konferencián részt vett John Kerry, a vietnami háborút megjárt amerikai külügyminiszter, illetve Johnson két lánya is. Egyikük, Luci Baines Johnson – akinek a férje szintén harcolt Vietnamban – azt mondta, hogy az édesapja megpróbált tisztességes kivezető utat találni a háborúból, és ezzel hozható összefüggésbe, hogy 1968 márciusában bejelentette, nem indul újra az elnökségért.
“Semmit sem akart jobban, mint épségben hazahozni a bátor és tiszteletet érdemlő amerikai katonákat” – fogalmazott Johnson elnök kisebbik lánya, akinek szavait a közszolgálati rádió idézte.
Írtunk már arról, hogy a földrajzi táj hogyan határozza meg az építészetet. Most egy újabb momentumot veszünk vizsgálat alá, és ez pedig az árnyékolás kérdése.
Egyértelmű, hogy az árnyékolás alapvetően a fényviszonyok határozzák meg. Ezért is különül el olyan élesen egy skandináv építészet, egy mediterrán építészettől.
Aki jár már a skandináv országokban, és az esti órákban indul városnézésre, meglepődve tapasztalhatta, hogy sok skandináv ház olyan, mint a kirakat. Ők ugyanis nem használnak semmilyen árnyékolót, sem függönyt, sem redőnyt. Ennek oka, hogy a skandinávok igyekeznek minél több fényt beengedni otthonukba (az utóbbi években azért itt is volt változás, részben a közbiztonság romlása, és a svéd-modell megroppanása nyomán).
Ha ellenben délnek utazunk, akkor teljesen mást tapasztalunk. A mediterrán házak természetes velejárója a spaletta, amely különösen a déli órákban használatos. Az olasz, dél-francia területeken ezzel rekesztik ki a túl sok napfény és az ezzel együtt járó meleget. A táj és a természeti adottságok meghatározzák az építészetet.
Magyarországon nincs ilyen jellegű sajátosság. Sajnos a szocialista építkezés nyomán a redőnyök váltak olyan elterjedté, mint a mediterrán térségben a spaletták. Holott ma már a modern redőnyöknek számtalan formában használhatóak, és rejthetőek el. Lehet ez is esztétikus, ha sikerül levetkőznünk szocialista örökségünket.
Ha még messzebb megyünk más árnyékolási módszereket találunk, Ázsiában a bambuszrolók, a vászon árnyékolók az elterjedtek. De Ázsia már egy külön világ.
