Az 1968-ban elhunyt Hamvas Bélára könyvadományokkal emlékeztek

A Hamvas Béla-életműsorozat részeként megjelent kötetekből összeállított ingyenes könyvcsomagokkal támogatja a középiskolákat, egyetemeket, könyvtárakat és közintézményeket a Hamvas Béla Alapítvány, amely szerdán délután nyitotta meg új központját Budapesten.

Palkovics Tibor, a Hamvas Béla (1897-1968) életművének, szellemi örökségének gondozására létrehozott alapítvány elnöke az eseményen az MTI kérdésére elmondta: bármely könyvtár és iskola jelentkezhet az alapítványnál a csomagokért. A tavaly nyáron indult könyvadomány-program eredményeként eddig több mint 50 intézmény, köztük sok határon túli kistelepülés könyvtára jutott Hamvas-művekhez.
Az újonnan megnyílt fővárosi központjában az alapítvány egyfajta könyvtárral is felszerelt spirituális központot, valódi szellemi közösséget szeretne létrehozni a Hamvas Béla életműve iránt érdeklődők számára – fogalmazott Szakács Gábor kuratóriumi tag a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a Hamvas-életműsorozat legújabb, Nehéz nem szatírát írni című kötetét is.
A könyvhöz utószót író Palkovics Tibor hangsúlyozta: a kötet többek között tartalmaz egy hét írásból álló, társadalmi viszonyokat kifigurázó, ma is rendkívül aktuális szatíraciklust, amely valamikor 1929 és 1931 között keletkezett, mai formáját csak valamikor 1936 után nyerte el.
Az életműsorozat köteteit megjelentető Medio Kiadó távlati terveiben szerepel egy leginkább a kritikai kiadáshoz közelítő, az életművet szisztematikusan feldolgozó, valamint a Hamvas Béla legkedvesebb forrásműveit közreadó sorozat is – mondta el Palkovics Tibor, aki megjegyezte: az alapítvány szeretne tenni az ellen is, hogy az irodalomtörténeti összefoglalók rendre megfeledkeznek a számos jelentős költőre és íróra, köztük Weöres Sándorra is nagy hatást gyakorló Hamvas Béláról.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy Hamvas Béla a fő témája az idei Virágzás napjai pünkösdi fesztiválnak, amelyet május 13. és 16. rendeznek meg az Őrségben.
Vasárnap a Hamvas Béla-emléknapon az író-filozófus műveiből szólalnak meg részletek olyan színművészek tolmácsolásában, mint Rátóti Zoltán és Rudolf Péter. Az elhangzott részletekről az alapítvány meghívott vendégei, Hamvas Béla életművének és hagyatékának gondozói beszélgetnek.
Az érdeklődők szombat este részleteket láthatnak Katona Zsuzsa és Nyeste Péter készülő Hamvas Béla-portréfilmjéből, valamint egy kóstolót is szerveznek A bor filozófiája című kötetben szereplő borokból – ismertette Palkovics Tibor.

 

Munkába járás rollerrel, kerékpárral!

A mindennapi sporttevékenység elengedhetetlen része kell, hogy legyen az életünknek, ám nem mindig egyszerű a napi sportot beiktatni a nap 24 órájába, hiszen rohanó világunkban annyiféle teendőnk és elfoglaltságunk adódik, hogy sokszor örülünk, ha azt elvégezzük.

Éppen ezért egy kis szervezéssel és átgondolással más módját kell keresnünk a mindennapi mozgásnak. Munkába járás rollerrel, kerékpárral! részletei…

Ajtózárak, típusok és problémák…

Otthonunk biztonságát mindenekelőtt a bejárati ajtók zárainak minőségével tudjuk garantálni. Ideális esetben a bejárati ajtók vonatkozó szerkezetei rendelkeznek azzal a megfelelő biztonsági szinttel, amelyek már első vonalban képesek az amatőr betörők házba jutását megakadályozni. A zár tehát, és nem utolsó sorban a hozzátartozó kulcsok minősége az optimális biztonság legfontosabb kérdése.

A zárszerelés hazai szakértői szerint ugyan a különböző biztonsági kategóriás Ajtózárak, típusok és problémák… részletei…

1968 – Egy év, amely felrázta a világot (könyv)

Az 1968 – Egy év, amely felrázta a világot című dokumentum könyv 2006-ban jelent meg, és magyar nyelven is kapható.

“1968 után a Földön élni már nem ugyanazt jelenti, mint előtte. A nagy jelentőségű év több tekintetben is a jelen megértésének kulcsa lehet: legyen szó fiatalságról, zenéről, világpolitikáról, háborúról, médiáról vagy a gazdaságról, sok mindenben járult hozzá világunk jelenkori képéhez. ”

A 384 oldalas könyv a HVG kiadónál jelent meg.

Márványtáblával emlékezik olimpiai bajnokaira az Eötvös Gimnázium

A belvárosi Eötvös József Gimnáziumban csütörtökön felavatták az iskola azon egykori diákjainak márványtábláját, akik olimpiai aranyérmet szereztek egyéni vagy csapatsportágakban.

A márványtáblán 13 sportoló neve szerepel, akik 21 aranyérmet nyertek, továbbá Rajki Béla, aki szövetségi kapitányként vezette győzelemre a vízilabda-válogatottat.
Az eseményen megjelent Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatója, valamint az érintett sportágak hazai szövetségeinek elnökei, képviselői, illetve az iskola egykori tanárai és diákjai. Márványtáblával emlékezik olimpiai bajnokaira az Eötvös Gimnázium részletei…

Sporttörténeti kiállítás nyílt az ELTE és a BEAC szervezésében

A Magyar Sport Napja és az egyetemi Pázmány-nap alkalmából az ELTE könyvtárának épületében, az ELTE és a BEAC szervezésében ünnepélyes keretek között megnyitották pénteken a “BEAC – Az elsők” sporttörténeti kiállítást.

A vendégek megtekintették a BEAC sportéletéről szóló kisfilmet, amely nemcsak az egyesület hat olimpiai bajnokát mutatja be, hanem megemlékezik többek között Asbóth József Grand Prix-győztes teniszezőről és Gyuricza Józsefről, az első magyar tőrvívó világbajnokról. Sporttörténeti kiállítás nyílt az ELTE és a BEAC szervezésében részletei…

A prágai tavasz

Már 1967 őszén megmutatkoztak azok az ellentétek Csehszlovákiában, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy elkerülhetetlen változások előtt áll az ország. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának (CSKP KB) 1967. szeptember-decemberi ülésein több bírálat érte a keményvonalas, sztálinista Antonín Novotný elsőtitkárt, többek között Alexander Dubček részéről, aki akkor a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának (SZLKP KB) elsőtitkára volt. Dubček kifogásolta, hogy Novotný gátolja a reformokat, ezért lemondásra szólította fel. A CSKP KB 1967 végéig nem tudott dönteni a fő kérdésekben.
A prágai tavasz részletei…

Repka Attila (1968. január 10. – )

Repka Attila (Miskolc, 1968. január 10. –) olimpiai bajnok birkózó, edző. Először 18 évesen, 1986-ban került be a válogatottba, sokszoros magyar bajnok. A Diósgyőri Birkózó Club tagjaként négy Európa-bajnoki aranyérmet és 1992-ben olimpiai bajnoki aranyérmet nyert kötöttfogású birkózásban. Miskolc első olimpiai bajnoka.

Versenyzői pályafutása 1978-ban indult a DVTK-ban. 1992-től a Diósgyőri Birkozó Club versenyzője volt. Nevelőedzője Rusznyák József, edzője Gutman József volt. 1985-ben 65 kg-ban hetedik volt kötöttfogásban az ifjúsági Európa-bajnokságon. Az IBV-n második lett. Az 1986-os junior Eb-n szabadfogásban bronzérmet szerzett. Ugyanebben az évben az ifjúsági világbajnokságon kötöttfogásban arany-, szabadfogásban bronzérmes volt. 1987-ben a felnőtt világbajnokságon a kilencedik, az Európa-bajnokságon hatodik volt. A junior vb-n ötödik helyen végzett. Ebben az évben mindkét szakág magyar bajnokságát megnyerte súlycsoportjában. 1988-ban felnőtt Európa-bajnok lett. Az olimpián nyolcadik volt. Repka Attila (1968. január 10. – ) részletei…

Történelem érettségi: athéni demokrácia és iszlám vallás a feladatok között

Az athéni demokráciával, az iszlám vallással, Mária Teréziával és Bethlen István miniszterelnökségével összefüggő feladatok szerepelnek többek között a történelem írásbeli érettségi feladatai sorában az eduline.hu értesülései szerint.

Az oktatási portál információi szerint a szerdai történelem érettségin a különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Időrendben haladva foglalkozniuk kell a diákoknak az athéni demokráciával, az iszlám vallással. Történelem érettségi: athéni demokrácia és iszlám vallás a feladatok között részletei…

Elemző visszaemlékezést írna a rendszerváltásról, Adyt és Kosztolányit kutatna még a 75 éves Bíró Zoltán

Szeretné megírni még közéleti elemző memoárját, de mandátumának lejárta után eredeti hivatásához is visszatérne Bíró Zoltán, akinek a Rendszerváltoztatás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) vezetése mellett vajmi kevés ideje marad ezekre manapság. Az irodalomtörténész-főigazgató, az MDF első elnöke az MTI-nek hetvenötödik születésnapja alkalmából adott interjúban beszélt erről.

“Most szándékom sem lehet, hogy az irodalomtörténet felé forduljak; rengeteget olvasok”, de ez a mintegy harminc munkatársam kéziratait jelenti és különféle hivatalos iratokat – jegyezte meg. “Én arra készülök, hogy két év múlva leteszem a lantot itt” – mondta az intézetre utalva. Elemző visszaemlékezést írna a rendszerváltásról, Adyt és Kosztolányit kutatna még a 75 éves Bíró Zoltán részletei…