A legendás finn síelő katonák

A II. világháború a nagy csatáiról híres, de volt a háborúnak egy kevéssé ismert fejezete, amely a messze északon zajlott, és amelyben egy kis ország síléces katonái megállították a nagy Szovjet Birodalmat. Finnországról beszélünk.

A háború elején a szovjetek váratlan támadást indítottak a finnek ellen. A számok egyértelműen az oroszok mellett szóltak, a téli háború igazi nyertesei mégis a finnek voltak. De hogyan nyerhetett ez a kis ország?

Nos, ez talán a finn téli sport tradíciónak köszönhető. A téli időjárási viszonyok között a oroszok kevésbé tudtak élni technikai és létszámbeli fölényükkel. Ezzel szemben a finn katonák sícipőkkel és síléccel „fegyverkeztek fel” és volt még valami a tarsolyukban, ami a legtöbb orosz katonának nem: ez pedig a síelési tudomány.

Az olykor méteres hótakarón, a tajga olykor sűrű erdeiben, vagy az ezer tó vidékén az a mozgékonyság, amit a finn katonák síelési tudomány biztosított olyan előnyt jelentett, amellyel hatékonyan tudták megakadályozni az orosz inváziót.

A szovjet hatalom végül kompromisszumra kényszerült és bár Finnország területi veszteséggel, de végül komoly diadallal tudott kikerülni a konfliktusból.

Reméljük ilyesmire a jövőben nem lesz szükség, de ez a példa is jól mutatja, hogy milyen fontos a sport és mozgás, valamint a tájhoz történő alkalmazkodás. Ez a finnek esetében a síelési tudományt jelentette, nálunk a II. világháborúban a Keleti-Kárpátok védelme során járt előnnyel a helyismeret, mégha ez akkor kevésnek is bizonyult.

A Szovjetunióba hurcoltak emlékére

Mintegy nyolcszázezer magyart hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború végén és utána; a Gulág-emlékév célja, hogy minden érintett településen legyenek megemlékezések – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján szerdán.

Az úgynevezett málenkij robot – kis munka – évekig, akár egy évtizedig is eltarthatott a szovjet munkatáborokban. Az elhurcoltak negyede soha többé nem tért haza, mintegy kétszázezren vesztették életüket a nélkülözések, a kényszermunka, az éhezés miatt és kivégzések során – emlékeztetett a kereszténydemokrata politikus.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve, azaz a Gulág-emlékév során eddig 366 pályázatra 223 millió forintot osztottak ki. Tavaly augusztus 23-án – amikor Európa-szerte megemlékeznek a fasiszta és a kommunista diktatúra áldozatairól is – hagyományteremtő szándékkal kegyeleti sétát tartottak a nyilasok áldozatainak emlékére készített Duna-parti cipőktől a Terror Háza Múzeumig – mondta Rétvári Bence.
Rétvári Bence elmondta: az idei kegyeleti séta szónoka Szájer József fideszes EP-képviselő lesz.
A Gulág-emlékév kiemelt projektje az elhurcolt németek emlékét őrző vagonkiállítás, amely tizenkét helyszínen lesz látható, a Fővám téri barakkinstalláció, amely országjárásra indul, az országos tanulmányi verseny, valamint Földes László (Hobó) Gulág virágai című drámájának bemutatója a Nemzeti Színházban – ismertette az államtitkár.
Kovács Emőke, a Gulág Programiroda szakmai vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: július 15-étől szeptember 15-éig pályázhatnak összesen egymilliárd forintos keretre mindazok a települések, civil szervezetek és egyének, amelyek-akik szeretnének az emlékévhez kapcsolódó projekteket létrehozni. A pályázati lehetőségekről a www.beszedesmult.hu honlapon lehet tájékozódni.
A kormány korábban 2017-ig meghosszabbította a Gulág áldozatainak emlékévét.

Fűszerek tárolása régen és ma

Amikor tele vagyunk, friss fűszerrel akkor jön a probléma, hogy mit kezdjünk ennyi növénnyel? Le tudjuk például fagyasztani vagy csak egyszerűen betehetjük a hűtőbe. Fagyasztani általában a magas víztartalmú növényeket szokták. Ilyen a bazsalikom, petrezselyem, borsikafű, mirrhafű, koriander, turbolya, sóska és menta. Alacsony víztartalmú a zsálya, kapor, sóska, oregánó és kakukkfű. Fagyasztásnál lefagyaszthatjuk az egész levelet, de jégkockaként is eltehetjük. Ha egész leveleket fagyasztunk akkor jól át kell mosni, majd egy sütőpapírra helyezni és így be a fagyasztóba. Ügyeljünk arra, hogy a levelek még véletlenül se érjenek egymáshoz. Ha félig megfagytak, akkor lehet csak áthelyezni zacskóba. Ha a jégkocka mellett tesszük le a voksunkat, akkor a jégkocka tartót félig meg kell tölteni a levéllel és a másik felét pedig fel kell tölteni vízzel. Így lehet betenni a mélyhűtőbe. Felhasználáskor egyszerűen elő kell venni és beledobni az ételbe.

A másik eljárás a szárítás. Bármelyik fűszernövényt le lehet szárítani. Az alacsony víztartalmúakat természetesen sokkal könnyebb. A magasabb víztartalmúakkal meggyűlhet a bajunk, hiszen könnyen penészednek. Vágjunk le 4-6 levelet és a száruknál kössük össze. Egy papírzacskóra írjuk rá a növény nevét és szúrjunk lyukat bele, hogy a szellőzést biztosítsuk. Nyissuk ki teljesen a zacskót, hogy meg tudjon telni levegővel, majd tegyük bele a növényt. A száránál kössük össze a zacskót és akasszuk fel egy madzag segítségével. Kimondottan meleg és jó szellőzésű helyiséget válasszunk ki a szárítási folyamathoz. A zacskó szerepe a nedvesség elszívása és a fény elzárása lesz. Körülbelül két hét alatt zajlik le a folyamat. Ha készen vagyunk, akkor egy befőttesüvegbe beletehetjük a kész szárított fűszernövényünket. Így biztosak lehetünk abba, hogy semmilyen káros anyagot nem fogunk fogyasztani, hiszen a teljes folyamatot mi vittük véghez. Ha ezek a növények a saját kertünkben teremnek, akkor 100%-ig bió szárított fűszerünk lesz. A fűszerek nem csak egészségesek, de akár a fogyásban is segíthetnek.

Még mindig megosztja az amerikai társadalmat a vietnami háború

Még mindig megosztja az amerikai társadalmat a vietnami háború, és sok veterán számára mintha nem is ért volna véget – ezzel a megállapítással sugárzott riportot hétfőn az Amerika Hangja rádió abból az alkalomból, hogy Barack Obama elnök Vietnamban tárgyal.

A műsorban elhangzott, hogy több mint hatvan esztendővel azt követően, hogy lezárult a vietnami háború, az amerikai szerepvállalás még mindig keserű vitákat kavar az Egyesült Államokban, elsősorban azok körében, akik részt vettek a harcokban.     Az Amerika Hangja megszólaltatott több háborús veteránt, köztük Kerry Orrt, aki 1968-ben megsebesült a háborúban, hazaszállították kezelésre, és aztán évekkel később az amerikai tévéműsorokban követte nyomon az eseményeket, hallgatta az észak-vietnamiak győzelmeiről szóló riportokat. Orr szerint évek múltán is nehéz volt megbirkózni azzal a gondolattal, hogy az amerikaiak veszítettek. Szerinte azért, mert nem is akartak nyerni.
“Nem is értem, hogy miért nem akartunk győzni” – fogalmazott a texasi veterán.
Egy volt dél-vietnami katona, Michael Do kapitány, aki Saigon (a mai Ho Si Minh-város) mellett harcolt, s ma az Egyesült Államokban él, elmondta: “Nixon elnök azt ígérte, hogy minden áron és minden eszközzel segít, hogy megmentse Vietnamot, ha a kommunisták újból támadnak. De az amerikaiak aztán semmit sem tettek”.
Az 1973 januárjában Párizsban aláírt békemegállapodás értelmében az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy kivonja csapatait Dél-Vietnamból, ha Észak-Vietnam nem támadja meg a délieket. Az amerikaiak kivonultak, Észak-Vietnam pedig – országegyesítés ürügyén – mégis megtámadta Dél-Vietnamot.
Michael Do, akit később koncentrációs táborba hurcoltak az északiak, arról is beszélt a riportműsorban, hogy az észak-vietnami kommunistákat Kína és Oroszország (az akkori Szovjetunió) támogatta, miközben az Egyesült Államok drasztikusan csökkentette Dél-Vietnamban állomásozó csapatait. “Nem volt lőszerünk sem” – emlékezett.
Áprilisban a texasi Austinban, a Lyndon B. Johnson Elnöki Könyvtárban konferenciát rendeztek a vietnami háborúról – az Egyesült Államokban sok történész Johnson elnököt tartja felelősnek a vietnami háború eszkalálódásáért, a kelleténél nagyobb mértékű amerikai szerepvállalásért. A konferencián részt vett John Kerry, a vietnami háborút megjárt amerikai külügyminiszter, illetve Johnson két lánya is. Egyikük, Luci Baines Johnson – akinek a férje szintén harcolt Vietnamban – azt mondta, hogy az édesapja megpróbált tisztességes kivezető utat találni a háborúból, és ezzel hozható összefüggésbe, hogy 1968 márciusában bejelentette, nem indul újra az elnökségért.
“Semmit sem akart jobban, mint épségben hazahozni a bátor és tiszteletet érdemlő amerikai katonákat” – fogalmazott Johnson elnök kisebbik lánya, akinek szavait a közszolgálati rádió idézte.

 

Táj, és építészet 3. – Az árnyékolás

Írtunk már arról, hogy a földrajzi táj hogyan határozza meg az építészetet. Most egy újabb momentumot veszünk vizsgálat alá, és ez pedig az árnyékolás kérdése.

Egyértelmű, hogy az árnyékolás alapvetően a fényviszonyok határozzák meg. Ezért is különül el olyan élesen egy skandináv építészet, egy mediterrán építészettől.

Aki jár már a skandináv országokban, és az esti órákban indul városnézésre, meglepődve tapasztalhatta, hogy sok skandináv ház olyan, mint a kirakat. Ők ugyanis nem használnak semmilyen árnyékolót, sem függönyt, sem redőnyt. Ennek oka, hogy a skandinávok igyekeznek minél több fényt beengedni otthonukba (az utóbbi években azért itt is volt változás, részben a közbiztonság romlása, és a svéd-modell  megroppanása nyomán).

Ha ellenben délnek utazunk, akkor teljesen mást tapasztalunk. A mediterrán házak természetes velejárója a spaletta, amely különösen a déli órákban használatos. Az olasz, dél-francia területeken ezzel rekesztik ki a túl sok napfény és az ezzel együtt járó meleget. A táj és a természeti adottságok meghatározzák az építészetet.

Magyarországon nincs ilyen jellegű sajátosság. Sajnos a szocialista építkezés nyomán a redőnyök váltak olyan elterjedté, mint a mediterrán térségben a spaletták. Holott ma már a modern redőnyöknek számtalan formában használhatóak, és rejthetőek el. Lehet ez is esztétikus, ha sikerül levetkőznünk szocialista örökségünket.

Ha még messzebb megyünk más árnyékolási módszereket találunk, Ázsiában a bambuszrolók, a vászon árnyékolók az elterjedtek. De Ázsia már egy külön világ.

Történelem érettségi: athéni demokrácia és iszlám vallás a feladatok között

Az athéni demokráciával, az iszlám vallással, Mária Teréziával és Bethlen István miniszterelnökségével összefüggő feladatok szerepelnek többek között a történelem írásbeli érettségi feladatai sorában az eduline.hu értesülései szerint.

Az oktatási portál információi szerint a szerdai történelem érettségin a különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Időrendben haladva foglalkozniuk kell a diákoknak az athéni demokráciával, az iszlám vallással. Történelem érettségi: athéni demokrácia és iszlám vallás a feladatok között részletei…