A Ratkó-korszakban született gyermekek hamarosan elérik a nyugdíjas kort, ami azt jelenti, hogy tömegek léphetnek be a nyugdíjrendszerbe, és ugyanezen tömeg lép ki a munkaerőpiacról. Ez a jelenség több problémát is fölvet, hiszen egyrészt felmerül a kérdés: vajon a nyugdíjrendszerünk képes lesz-e eltartani ezt a megnövekedett számú nyugdíjast, másrészt, lesz-e elegendő munkavállaló, akik helyettesíteni képesek a kilépő százezreket.
A fenti probléma – szakértők szerint – akár egy sor kellemetlen és megoldandó problémát okozhat a munkaerőpiacon, hiszen a Ratkó-korszak gyermekei, vagyis akik nagyjából egyidőben érik el a nyugdíjkorhatárt és vonulnak nyugdíjba, közel egy millió embert jelent. Tehát ez azt jelenti, hogy 2021-ig ennyien vonulnak ki a munkaerőpiacról.
A legnagyobb gond, hogy ki fogja eltartani ezeket az embereket, lesz-e annyi aktív korú, járulékot fizető ember, akinek a befizetett járulékai fedezik majd a nyugdíjra fordított kiadásokat – nyilván nem.
Mi az a Ratkó-korszak?
Sajnos a mai fiatalok közül egyre kevesebben tudják, hogy mi a Ratkó-korszak, és kik a Ratkó gyerekek. Ratkó Anna 1949 és 1953 között volt népjóléti, majd egészségügyi miniszter, az ő népesedéspolitikájára utal a Ratkó-korszak kifejezés. Ebben az időben tilos volt az abortusz (nem nézték jó szemmel a különféle fogamzásgátló eszközök: óvszer, tabletta, stb. használatát sem) és a gyermektelenekre különadót vetettek ki. Ezen intézkedések miatt a természetes szaporulat jelentősen megnőtt, az ezekben az években született gyermekeket nevezik Ratkó-gyerekeknek. A tilalmat és az adót 1956-ban törölték el.
