Mintegy nyolcszázezer magyart hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború végén és utána; a Gulág-emlékév célja, hogy minden érintett településen legyenek megemlékezések – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján szerdán.
Az úgynevezett málenkij robot – kis munka – évekig, akár egy évtizedig is eltarthatott a szovjet munkatáborokban. Az elhurcoltak negyede soha többé nem tért haza, mintegy kétszázezren vesztették életüket a nélkülözések, a kényszermunka, az éhezés miatt és kivégzések során – emlékeztetett a kereszténydemokrata politikus.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve, azaz a Gulág-emlékév során eddig 366 pályázatra 223 millió forintot osztottak ki. Tavaly augusztus 23-án – amikor Európa-szerte megemlékeznek a fasiszta és a kommunista diktatúra áldozatairól is – hagyományteremtő szándékkal kegyeleti sétát tartottak a nyilasok áldozatainak emlékére készített Duna-parti cipőktől a Terror Háza Múzeumig – mondta Rétvári Bence.
Rétvári Bence elmondta: az idei kegyeleti séta szónoka Szájer József fideszes EP-képviselő lesz.
A Gulág-emlékév kiemelt projektje az elhurcolt németek emlékét őrző vagonkiállítás, amely tizenkét helyszínen lesz látható, a Fővám téri barakkinstalláció, amely országjárásra indul, az országos tanulmányi verseny, valamint Földes László (Hobó) Gulág virágai című drámájának bemutatója a Nemzeti Színházban – ismertette az államtitkár.
Kovács Emőke, a Gulág Programiroda szakmai vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: július 15-étől szeptember 15-éig pályázhatnak összesen egymilliárd forintos keretre mindazok a települések, civil szervezetek és egyének, amelyek-akik szeretnének az emlékévhez kapcsolódó projekteket létrehozni. A pályázati lehetőségekről a www.beszedesmult.hu honlapon lehet tájékozódni.
A kormány korábban 2017-ig meghosszabbította a Gulág áldozatainak emlékévét.