Még mindig megosztja az amerikai társadalmat a vietnami háború, és sok veterán számára mintha nem is ért volna véget – ezzel a megállapítással sugárzott riportot hétfőn az Amerika Hangja rádió abból az alkalomból, hogy Barack Obama elnök Vietnamban tárgyal.
A műsorban elhangzott, hogy több mint hatvan esztendővel azt követően, hogy lezárult a vietnami háború, az amerikai szerepvállalás még mindig keserű vitákat kavar az Egyesült Államokban, elsősorban azok körében, akik részt vettek a harcokban. Az Amerika Hangja megszólaltatott több háborús veteránt, köztük Kerry Orrt, aki 1968-ben megsebesült a háborúban, hazaszállították kezelésre, és aztán évekkel később az amerikai tévéműsorokban követte nyomon az eseményeket, hallgatta az észak-vietnamiak győzelmeiről szóló riportokat. Orr szerint évek múltán is nehéz volt megbirkózni azzal a gondolattal, hogy az amerikaiak veszítettek. Szerinte azért, mert nem is akartak nyerni.
“Nem is értem, hogy miért nem akartunk győzni” – fogalmazott a texasi veterán.
Egy volt dél-vietnami katona, Michael Do kapitány, aki Saigon (a mai Ho Si Minh-város) mellett harcolt, s ma az Egyesült Államokban él, elmondta: “Nixon elnök azt ígérte, hogy minden áron és minden eszközzel segít, hogy megmentse Vietnamot, ha a kommunisták újból támadnak. De az amerikaiak aztán semmit sem tettek”.
Az 1973 januárjában Párizsban aláírt békemegállapodás értelmében az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy kivonja csapatait Dél-Vietnamból, ha Észak-Vietnam nem támadja meg a délieket. Az amerikaiak kivonultak, Észak-Vietnam pedig – országegyesítés ürügyén – mégis megtámadta Dél-Vietnamot.
Michael Do, akit később koncentrációs táborba hurcoltak az északiak, arról is beszélt a riportműsorban, hogy az észak-vietnami kommunistákat Kína és Oroszország (az akkori Szovjetunió) támogatta, miközben az Egyesült Államok drasztikusan csökkentette Dél-Vietnamban állomásozó csapatait. “Nem volt lőszerünk sem” – emlékezett.
Áprilisban a texasi Austinban, a Lyndon B. Johnson Elnöki Könyvtárban konferenciát rendeztek a vietnami háborúról – az Egyesült Államokban sok történész Johnson elnököt tartja felelősnek a vietnami háború eszkalálódásáért, a kelleténél nagyobb mértékű amerikai szerepvállalásért. A konferencián részt vett John Kerry, a vietnami háborút megjárt amerikai külügyminiszter, illetve Johnson két lánya is. Egyikük, Luci Baines Johnson – akinek a férje szintén harcolt Vietnamban – azt mondta, hogy az édesapja megpróbált tisztességes kivezető utat találni a háborúból, és ezzel hozható összefüggésbe, hogy 1968 márciusában bejelentette, nem indul újra az elnökségért.
“Semmit sem akart jobban, mint épségben hazahozni a bátor és tiszteletet érdemlő amerikai katonákat” – fogalmazott Johnson elnök kisebbik lánya, akinek szavait a közszolgálati rádió idézte.